A bűncselekmény fogalma és alapjai

Ebben a tájékoztatóban áttekintjük a magyar büntetőjog alapvető meghatározásait a bűncselekményekkel kapcsolatban.

Mi számít bűncselekménynek?

Btk. 4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.

(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.Egy bűncselekmény megvalósulásához négy alapvető feltétel együttes megléte szükséges:

  1. Cselekmény: Olyan magatartás, amely megfelel valamely törvényi tényállásnak (például a 373. § szerinti csalásnak). Ez lehet aktív tevékenység vagy passzív mulasztás is.
  2. Bűnösség: Ez jelenti a szándékosságot, a gondatlanságot, illetve ide tartoznak a szándékos magatartásból fakadó, de a szándékon túli eredmények is.
  3. Társadalomra veszélyesség: A fentebb idézett § (2) bekezdés alapján az a magatartás, amely sérti vagy veszélyezteti az egyének jogait vagy az állami rendet.
  4. Büntetni rendeltség: Csak az a magatartás büntethető, amelyet a jogalkotó a Btk. Különös Részében korábban már büntetendőnek nyilvánított.
Büntetőjogi ügyvéd konzultál ügyfelével – jogi tanácsadás és védelem gyanúsítottak számára

A bűnösség formái: Szándékosság és Gondatlanság

1. Szándékosság

Btk. 7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.

A szándékosságnak két típusát különböztetjük meg:

  • Egyenes szándék: Az elkövető tudatosan törekszik a céljára, és akarja a következményeket. Ismeri a körülményeket és tisztában van tette veszélyességével.
  • Eshetőleges szándék: Az elkövető nem feltétlenül akarja a rossz végeredményt, de látja annak lehetőségét, és belenyugszik abba.
 
2. Gondatlanság

Btk. 8. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

A gondatlanság két formája:
  • Tudatos gondatlanság: Az elkövető számol a következményekkel, de (valamilyen konkrét tényre alapozva) elhamarkodottan azt hiszi, azok nem fognak bekövetkezni.
  • Hanyagság: Az elkövető a tőle elvárható figyelem hiánya miatt fel sem ismeri, hogy tette milyen következményekkel járhat.

A bűncselekmények csoportosítása

A törvény a súlyosságuk alapján két kategóriába sorolja a bűncselekményeket:

Btk. 5. § A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség.

Röviden összefoglalva:

  • Vétség: Minden gondatlan bűncselekmény, illetve azok a szándékos tettek, ahol a büntetés maximum 2 év.
  • Bűntett: Csak szándékos cselekmény lehet, ahol a büntetési tétel meghaladja a 2 évet.

 

Az elhatárolás fontos a büntetés végrehajtási fokozata (fegyház/börtön/fogház), a próbára bocsátás, a törvényi mentesítés, valamint katonai bűncselekmények esetén is.

A törvény hatálya (Idő, Tér és Személy)

Időbeli hatály

Alapszabály a visszaható hatály tilalma, kivéve ha az új törvény kedvezőbb az elkövetőre.

Btk. 2. § (1) A bűncselekményt – a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni. (2) Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni. (3) Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő.

 

Területi és személyi hatály

Meghatározza, hogy kire és hol elkövetett tettekre érvényes a magyar Btk.

Btk. 3. § (1) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni a) a belföldön elkövetett bűncselekményre, b) a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett bűncselekményre, c) a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény.

(2) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni

a) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az aa) a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő, ab) állam elleni bűncselekmény, – a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést kivéve – tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e, ac) a XIII. vagy a XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő, b) a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendő.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el.

Összegzés

A fentiekből látható, hogy a magyar büntetőjog rendszere szigorú és pontos feltételekhez köti a bűncselekmény megvalósulását. Nem elegendő csupán a törvényi tényállásnak megfelelő magatartás, hiszen a bűnösség (szándékosság vagy gondatlanság) és a társadalomra veszélyesség hiányában a felelősségre vonás nem lehetséges. Mivel a bűncselekmények minősítése (legyen szó bűntettről vagy vétségről) és a büntetési tételek meghatározása összetett jogi mérlegelést igényel, a védekezés során kulcsfontosságú a szakértelem. Egy felkészült védőügyvéd feladata éppen az, hogy a fenti fogalmi elemeket és a hatályossági szabályokat alaposan megvizsgálva képviselje az ügyfele érdekeit, ügyelve a törvényesség betartására az eljárás minden szakaszában.

Ne kockáztassa szabadságát és jó hírnevét! Ha büntetőjogi kérdése van, vagy szakszerű jogi képviseletre szorul, elkötelezett és határozott büntetőjogi ügyvédként állok az Ön rendelkezésére. Vegye fel velem a kapcsolatot még ma egy bizalmas konzultációért, hogy közösen építsük fel az Ön védelmét!

Lépjen kapcsolatba velem bizalommal!

Contact Form Demo (#5)